Gyerekként rengeteget sportoltam, évekig versenysportolóként heti öt alkalommal úsztam, amelyhez még hozzácsapódott egy kis kosárlabdázás, máskor küzdősport. Manapság munka mellett felnőttként már nem nagyon fér bele sajnos ennyi sport, ettől függetlenül nekem teljesen természetes az, hogy heti több alkalommal edzésre járok. Ez több éve súlyemelést jelent, igazolt sportolóként néha még szerencsére becsúszik pár verseny is évközben. Az igazság az, hogy ha nem versenyezhetnék, akkor nem is csinálnám, mert a verseny éltet, az tud motiválni igazán a nagyobb, jobb teljesítmény elérésére.
Másfél éve Csengeri Kálmán az edzőm, a Honvéd judo termébe járok súlyemelő edzésre, ahová legnagyobb örömömre egyre többen járunk. Fiúk-lányok vegyesen, van aki fiatalabb, van aki idősebb. Különböző hátterűek vagyunk, egy dolog azonban közös bennünk: egyikünk sem volt súlyemelő gyerekkorában – egy lányt leszámítva.
A súlyemelésről annyit kell tudni, hogy 10-12 évesen szokták elkezdeni, a versenysportoló elit, akik világversenyekre, olimpiákra járnak legkésőbb kb. 30 éves korukra „kiöregednek” a sportágból. Én sajnos elég túlkorosan, 29 évesen kezdtem el ezt a sportot, szóval olimpikon legfeljebb a következő életemen lehetek, de kárpótlásul az úszás egy elég jó alapot adott, ezért lassan, de biztosan haladok.
Az ember mindig magából indul ki – főleg én – de az edzéseken elbeszélgetve az emberekkel hidegzuhanyként ért az, amikor többen említtették, hogy egyáltalán nem akarnak versenyezni. Egyszerűen nem értettem, hogy történhet ilyen, miért érezhet valaki így, majd tovább folytatva a beszélgetést kiderült, hogy sokan gyerekként egyáltalán nem sportoltak, mert nem akartak, vagy mert épp így hozta az élet.
Akkor értettem meg, hogy mekkora helyzeti előnnyel indulok a korábban nem sportoló edzőtársakhoz képest, mert nekik ezerszer többet kell dolgozniuk a sikerekért az alapozó mozgás hiánya miatt.
Ugyanakkor rájöttem, hogy mennyire tisztelem az ilyen embereket, akik felnőttként elköteleződnek egy sportág / mozgásforma mellett, mennyivel több ambíció és kitartás van bennük, amelyről példát vehetek.
Ha még nem kezdtél el sportolni, tudnod kell, hogy még mindig nem késő, már ma elkezdheted. Ha még nem találtad meg a neked való mozgásformát, akkor teljes szívvel ajánlom az Oldschool Training-et Dolleschall Jánosnál (360Gym Zugló). Az Oldschool Training csoportos edzéseken minden tanítvány személyre szabott edzésmennyiséget, egyedi figyelmet és terhelést kap, nem hátrány az edzésmúlt hiánya, mert ez az edzésforma remek alapokat ad.
Szóval minden tiszteletem a Tiéd, akinek korábban az életéből hiányzott a rendszeres sportolás és mégis úgy döntesz, hogy nem az egyszerűbb, kényelmesebb utat választod (vagyis inkább elmész a haverokkal inni vagy vásárolgatni céltalanul), hanem fogod az edzőcuccod és lemész a terembe edzeni. Te vagy az igazi hős az én szememben.
